Őszi munkák az erdőben – mi történik ilyenkor?

Ahogy azt már a kerteknél is láttuk, az ősz kiemelt időszak a szabadban végzett munkálatok szempontjából.  A télre való felkészülés nemcsak a kertünkre érvényes – az erdőkben is nagy munkálatok zajlanak ilyenkor.

2019 novemberének eleje egy érdekes és az egész ország figyelmét elnyerő akcióval indult: a 10 millió fa ültetésének projektjére sok kisebb-nagyobb közösség megmozdult. Óvodák, iskolák, alapítványok, többféle nonprofit szervezet karolta fel ezt az ügyet – országszerte. A klímavédelem, mint jelen korunk egyik legégetőbb problémája volt a jelszó, amelyre megmozdultak az emberek.  Ültessünk fát! – ez volt az igény, fát, hogy utódainknak át tudjuk majd adni Földünket – mégpedig élhető módon. A felelősségünk nem kérdéses, de vajon hogyan néz ki az, hogyha a fákkal valóban szakértően gazdálkodunk?

A gyérítés és fajtái

Ez az évszak – ha szorosan véve magát az erdőgazdálkodást nézzük – azonban nemcsak erről szól. Szó sincs azonban arról, hogy pont az erdészet ne tudná, hogy a fák mennyire fontosak – de egy erdő léte és továbbélése nagyban függ attól, hogy fái egészségesek és jól fejlődnek-e. Nincs tehát ellentmondás: egyfajta körforgás az, amit az erdőgazdálkodásnak biztosítania kell évről-évre.

Ezért, ilyenkor ősszel az egyik legnagyobb munka az erdők gyérítése – ez azt jelenti, hogy az előre kijelölt fák kivágásra kerülnek. Ezek a kijelölések általában nyáron történnek meg. Így érhető el, hogy csak arra érdemes fák érjék meg az idősebb kort, valamint az is, hogy az erdő fafajtáinak aránya megfelelően alakuljon. Ha a szakszavakat próbáljuk ehhez kapcsolni, akkor azt látjuk, hogy az első esetben törzskiválasztó gyérítésről beszélünk – amikor is megvizsgálják a fákat és az ígéretes törzsű és kívánatos törzsalakú egyedeket válogatják ki.  A fafajták megfelelő arányú alakulásához vezető módszert pedig a szakzsargonban növedékfokozó gyérítésnek hívják. Természetesen léteznek még ezen kívül is gyérítési módok: ilyen az egészségügyi fakitermelés, a haszonvételi gyérítés, vagy a tarvágás. Érdekes, hogy a fakitermelés módjai közé tartozik a tisztítás is.

Gyérítés után következik a felújítás.

Az erdő felújítása

Az erdők felújítása kétféle módon történhet: természetes és mesterséges módon:

•  Természetes felújításról beszélünk, ha az erdőt felügyelő szakember az idős állomány fokozatos vágásával azt éri el, hogy a lombozat csökkenése nyomán a talajszint több napfényhez jusson. Ezáltal a lehulló magvakból az új csemete természetes módon kifejlődhet.
•  Mesterséges felújítás az, amikor a kivágott fák helyére emberi kéz nyomán kerül makk illetve facsemete. Jó tudni, hogy mindkettőnek a kora tavasz vagy a késő ősz az ideje.

A magánerdők

A magánerdők tulajdonosainak is feladata az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó munkák elvégzése vagy elvégeztetése. Komoly szabályok vonatkoznak ezekre a folyamatokra, és nem kevéssé szigorú szankciók abban az esetben, ha a munkák elmaradnak. Lássuk mik is ezek!

• Az előírásokban pontosan rögzítve van, hogy egy gyérítés után milyen fafajtát kell ültetni az adott területen. Ezektől eltérni nem lehet. Általában az őshonos, a termőhelynek megfelelő fafajták, amik szóba jöhetnek. Nemcsak ez, de nyilvánvalóan a talajminőség is befolyásolja a munkálatokat, a folyamat bonyolult és szakértelmet igényel.
• A kivágott fákat két éven belül pótolni kell. A szabályokat megsértők jelentős büntetési tételeket kell, hogy kifizessenek. Nem érdemes ezt megkockáztatni.

Mostanára tehát, hogy már lehullott az első hó is a fák téli álomba merültek. Az erdőgazdálkodásban dolgozó szakemberek azonban ilyenkor is figyelik az erdő rezdülését, hogy a téli álom nyugalma zavartalan legyen.