Készítsük elő a szántóföldet is – fontos információk az őszi szántásról
Szántóföldjeink nagy részén nagy jelentősége van az őszi mélyszántásnak, amellyel megvalósul két nagyon fontos feladat: a talaj lazítása és forgatása.
A legfontosabb tudnivalók
Az ősz és a tél fordulójára már csaknem mindenhol megművelték a szántóföldeket, ahol erre szükség van. Miről is van szó? Az őszi szántás előkészíti a szántóföld talaját, azáltal, hogy mélyebb talajréteget alakít ki. Hatása, csakúgy, mint jelentősége megkérdőjelezhetetlen az agráriumban. A mélyebb talajréteg kialakulása révén csökken az az energia, amit a növény gyökérzet létrehozására fordítana, ezáltal a gyökér mélyebbre tud hatolni, nagyobb gyökértömeg képződik. A laza talajban több oxigén van, így a gyökerek oxigénellátása is nő.
A felső, elhasznált talajréteget aláforgatja a regenerálódott talajrétegnek – ezáltal biztosítja a talaj szintjeinek optimális kihasználását. Így a következő vetésnél a talaj tápanyagban gazdag rétegébe kerülhetnek a magok, míg a használt talajréteg újra „feltöltődhet”.
A talaj tápanyagellátása nő – hiszen a már alámosódott, tápanyagban gazdag réteget felhozza a felszín közelébe, hogy a növény hozzáférjen a fejlődéséhez nélkülözhetetlen tápanyaghoz. A talajban lévő baktériumok tevékenysége a fellazított talajban felgyorsul.
Az eróziós károk is csökkennek: a talaj felszínének elmosását megakadályozza.
A szántás és a talajfajták – szántsunk-e mindenhol?
Nem kell minden földön megtörténnie ennek a munkálatnak. Fontos, hogy a homokos, lazább talaj nem igényli ezt az előkészítést – ugyanis semmilyen előnnyel nem jár a tavaszi szántással szemben. Ez azt jelenti, hogy akár el is maradhat, ennek nem lesz következménye.
A kötöttebb talaj viszont egészen más elbírálás alá esik ebből a szempontból. Ősszel, de még télen is szánthatunk itt – és szántsunk is! Ha nem tesszük meg, akkor a késeinek számító tavaszi szántás után akár harminc százalékkal is kevesebb lehet a termés. Ez lényeges veszteséget okozhat, nem éri meg kockáztatni. Fontos tehát, hogy jól ismerjük a szántóföldünk talajának összetételét.
Előfordulhat ugyanis nem termékeny, sőt, adott esetben káros talajrétegek felszínre kerülése is. Mire is gondolunk? A szikes-, réti- és erdőtalajokra, ahol ez a veszély fennáll a talajművelés során.
Nehézségek
Bár manapság éghajlatunk változása sok kérdőjelet felvet, az mindenképpen biztos, hogy a szántóföldek jelentős részét még mindig muszáj egyik évszakról a másikra előkészíteni. Nem mindegy azonban, hogy abban az adott évben milyenek a csapadékviszonyok – ez nagyban befolyásolja ugyanis a szántóföldekkel való teendők sorát. Ha extrém száraz az adott év, akkor sajnos a talaj szárazsága mellett további problémát fog jelenteni az energiaköltségek növekedése – hiszen bármilyen száraz és kemény, fel kell majd lazítani a talajt. Ehhez azonban több munkára lesz szükség, adott esetben több gépre is.
Az úgynevezett őszi alapművelésnél vagy szántásnál azonban nem csak a száraz és kemény talaj okozhat problémát, de a növényi maradványok is, amik a földön maradnak. Ezeket ugyanis el kell távolítani ahhoz, hogy megkezdhessék az őszi alapműveleteket.
Mik lehetnek ezek a növények?
Elsősorban a kukoricaszár mennyisége, eloszlása okozhat különösen sok nehézséget, de nem szabad megfeledkeznünk a gyomnövényekről sem.
Ha késik az őszi szántás
Akkor szántsunk télen – ez is működhet. Fontos azonban, hogy csak akkor tudjuk ezt megtenni, ha a hótakaró nem jelentős, és a föld szármaradványokkal fedett. Akár enyhén fagyott talajon is elvégezhető ez a művelet.
Szerencsésebb akár kis csúszással is, de elvégezni – mint teljesen elhagyni, a már említett talajtípusok esetén. Szántóföldünk a következő évben meghálálja majd a törődést.
