EPERÖZÖN – AZ EGYIK LEGCSÁBÍTÓBB GYÜMÖLCSÜNK
Édes, illatos, piros, zamatos – minden bizonnyal könnyen kitalálható, hogy az eperről írtam ezt a pár jelzőt. Kedvenc gyümölcseink egyike ez, nemcsak azért, mert frissen, süteménybe, fagylaltba téve is nagyon finom, de lekvárnak, szörpnek is ez az a gyümölcs, amit, ha elrakunk, a legszürkébb ősszel és a leghidegebb télen is élvezhetjük egy kicsit a napsütés melegét, ha megkóstoljuk. És eszünkbe jut a tavasz, a nyár, és minden, ami kellemes. Ezt jelenti tehát az eper.
Azaz, álljunk csak meg egy pillanatra: nevezzük inkább szamócának. És hogy miért? Mert így helyes: az eper ugyanis eperfán nő. Az eperfa pedig az a vadon növő fa, amelynek apró, szederszerű gyümölcse van – ami lehet fekete, vagy fehér. Én gyerekkoromból szederfának ismertem ezt a növényt. Kirándulás, biciklizés nem telhetett el anélkül, hogy ne „legeljünk le” egy-két ilyen fát az út mentén. Ez is ehető ugyanis, sőt pálinkát és lekvárt is főznek belőle.
Eperfa, vagy szederfa? (Forrás: Pixabay)
Az, amit mi otthon a kertünkben nevelünk, vagy esetleg folyton termőként megrendelünk egy webáruházból, hogy aztán kirakjuk az erkélyre, cserépben, az a szamóca.
Érdekes, de tény, hogy eperként van kiírva a boltokban, a piacon, az út széli őstermelőnél is. Mi azonban tudjuk már, hogy helytelenül. A szamóca tehát ez a finomság, amely ráadásul még csak nem is bogyós: a rózsafélék családjába tartozik, termése álbogyó, melyen a magjai is találhatók.
Na de lépjünk tovább: mit kell tennünk, ha saját termesztésű – nevezzük nevén – szamócát szeretnénk fogyasztani?
Persze, lehet kísérletezgetni is, de ha biztosra akarunk menni, akkor érdemes a fajtaválasztásnál arra is figyelni, hogy jól bírja az itthoni klímát. Alapvetően a hűvösebb éghajlatot jól toleráló fajok jöhetnek inkább szóba – a melegebb éghajlatot kedvelők nem biztos, hogy beválnak.
Célszerű olyan helyre ültetni a palántákat – július-augusztusban – ahol sokat éri őket a nap, de azért árnyékot is kapnak a nap folyamán. Az enyhén savanyú talajt kedveli, erre érdemes odafigyelni.
Földieper termelése (Forrás: Pixabay)
Dupla sorokba érdemes ültetni, és mulccsal takarni a telepítés után, hogy ne száradjon ki hamar a talaj. Igényli a vizet, de ha pang a víz a talajban, elrohadhat a gyökere. Érdemes első évben a virágokat lecsippenteni, és az indákat se hagyjuk legyökerezni. Az ültetést követő első tavasszal várható az első termés. Fajtánként változó, hogy ezek után milyen terméshozam várható.
Az viszont biztos, hogy ez az egyik legfinomabb és legközkedveltebb gyümölcsünk. Érdemes megvárni a magyar termést – már ha éppen meg tudjuk fizetni, egészen elképesztő árakon is kínálják egyes helyeken. Nyilván sokkal korábban megjelenik már a hipermarketek polcán a spanyol és egyéb helyekről (pl. Görögország) származó eper. Tapasztalatom szerint nem tudja felvenni a versenyt a magyar társával – és most nem csak az ízre gondolok. Sokkal inkább arra, hogy hiába elérhető megfizethető áron viszonylag korán az üzletekben, sajnos nem elhanyagolható mennyiségű rovarölő szert tartalmaz (a spanyol), ami aztán bekerülve szervezetünkbe ott is kifejti nem éppen pozitív hatását. Érdekesség, hogy a spanyol földieper rajta van a 12 legmérgezőbb zöldség és gyümölcs listáján: a hatodik, tehát „pontszerző” helyen. Ez azért korántsem jó ajánlólevél.
Érdemes tehát várni egy kicsit, és júniustól a magyar epret fogyasztani. Vagy eltenni. Vagy süteménybe rakni. Vagy pezsgő mellé falatozni.
A variációk száma végtelen.
Cikkem megjelenik az ingatlanpress.hu oldalán is!
