A KORONAVÍRUS ÉS A MEZŐGAZDASÁG

A vírusról szól most minden hír. A különböző szektorok, ágazatok, munkáltatók és intézmények megpróbálják be-és megjósolni, hogy hol milyen következményekkel számolhatunk. Azt, hogy várhatóan milyen időtávban mit látunk – és mi az, amit nem, és még csak jóslatokba sem tudunk bocsátkozni.

Természetesen nem kivétel ez alól a mezőgazdaság sem. Ezért ebben a cikkben a koronavírus mezőgazdaságra gyakorolt hatásait elemezzük. Azokat a hatásokat, amiket most látunk, és azokat a változásokat, amikre már születtek megoldási javaslatok.

Mi az, ami már most látszik?

Az agrárium egészét érinti a koronavírus járvány hatása – ezt az elején le kell szögeznünk. Ez a krízis alapjaiban rendíti meg a jelenkor gazdaságait és társadalmait. Nyilvánvaló azonban, hogy koránt sem egyforma mértékben hat az agrárium minden szereplőjére. Mit mond a szaktárca? A mezőgazdasági tárca véleménye jelenleg az, hogy a magyar mezőgazdaság várhatóan ki fogja tudni szolgálni a fogyasztók igényeit 2020-ban. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszerellátás zavartalan lesz az évben – jósolja a minisztérium.  Hogy mégis kik vannak bajban?

Jól látszik, hogy azok a termelők, akik elsősorban a turizmus és vendéglátás számára szállítottak be, annak gyakorlatilag azonnali és teljes megállása miatt nagy bajba kerültek. Ez a felvevő piac ugyanis szinte teljesen megszűnt. Ezeknek a termelőknek részint uniós forrásból, részint költségvetésből tudnak és terveznek támogatást biztosítani.

Fontos tény, hogy az agrárium hiányosságai és erősségei most hatványozottan mutatkoznak meg. Elsődleges jelentőségű, hogy az erősségek kerüljenek a fókuszba. Például némely prognózis szerint az agrárium adhat munkát a más szektorban munkanélkülivé vált embereknek – így megváltozhat, mégpedig nem is kis mértékben a munkaerőpiac összetétele is. Ez a prognózis azonban sok mindent nem vesz figyelembe. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a mezőgazdaság több okból sem lehet reális alternatíva a turizmusból vagy vendéglátásból érkező munkavállalóknak. Az esetek többségében ez kemény fizikai munka, a munkavállaló erős időjárási kitettség mellett kell, hogy dolgozzon – és a mikrovállalkozások és az őstermelők sincsenek arra felkészülve, hogy fogadjanak ilyen tömegben munkavállalókat. Az idei fagyok ráadásul a gyümölcsösöket igencsak meggyötörték, itt tehát vélhetően nem lesz szükség idénymunkásokra. A szabadföldi zöldség- és gabonatermesztés lehet egy olyan terület, ahol jelentkezhetnek a gazdák munkaerő-igénnyel. Fontos, és nem elhanyagolható tény az sem, hogy nagyon sok gazda, mikrovállalkozás még kivár. Az egyik napról a másikra megrendült gazdaságban nehéz tervezni.

Április nyolcadikai hír, hogy közzétették az agráriumra vonatkozó kormányzati intézkedéseket tartalmazó csomag részleteit – a Nemzeti Agrárkamara és az Agrárminisztérium egyeztetései után, javaslataik mentén.

Mik a főbb pontok?

 – Az élelmiszergazdaságot támogató programok: munkabér-támogatás, a munkaidőkeret maximálása, a gazdák kiadásainak csökkentése 2021-től. A programok részét képezik beruházási és kutatás-fejlesztési tervek megvalósításai is, modern, adatalapú technológiák bevezetése és működtetése céljából.

– Adócsökkentések: a munkáltatói és munkavállalói terhek csökkentését irányozták elő június 30-ig többek között a bortermelőkre, a pálinkatermelőkre, a dísznövénykertészek egy részére. A bevallások határideje későbbre tolódik, a szociális hozzájárulási adó 2 %-kal csökken július 1-től. Az ÁFA visszaigényléseket felgyorsítják.

– A hazai termékeket támogatják, hogy azok minél nagyobb arányban jelenjenek meg a boltokban és a közétkeztetésben. A hazai élelmiszergazdaság szereplőinek támogatása elsődleges fontosságúvá alakul.

– Fontos  és kezelendő a kistelepülések ellátottságának zavartalan biztosítása: ehhez logisztikai és munkahely-teremtési fejlesztések is kellenek.

Itt tartunk most. Folytatjuk a szektor híreinek monitorozását a vírus ideje alatt is. Kövessenek minket!