A Föld napja – koronavírus idején
- április 22. Vajon mit jelent az, hogy ma, 2020. április 22-én, a Föld napját ünnepeljük?
Azt gondolom, hogy a kérdésre a válasz idén talán kicsit túlmutat azon, hogy kizárólag arról legyen szó, hogy mennyire fontos (lenne) a klímavédelem, a környezetünkre való odafigyelés. Ez az év, feltehetően majd minden cikkben, írásban és visszaemlékezésben a koronavírusról lesz elnevezve, arról fog szólni, hogy vajon miért is jött – és majd a jövőben talán már tudni lehet azt is, hogy milyen eredménnyel vette fel a harcot az emberiség ez ellen a betegség ellen.
Az eléggé nyilvánvaló, hogy sok mindent megváltoztatott, megváltoztat a mindennapjainkban. Az pedig, hogy milyen hatása lesz környezetünkre hosszú távon – még nem bejósolható.
Na de nézzük meg, hogy miért is ünnepeljük a Föld napját ma!
Érdekes véletlen, de tény, hogy napra pontosan ma 50 éve, 1970. április 22-én egy Denis Hayes nevű amerikai egyetemista kezdeményezésére csaknem 20 millió amerikai csatlakozott ahhoz a célhoz, hogy közösen emeljék fel szavukat a Föld védelmében. Nagyon fontos nap volt ez – innen indult ugyanis az igény egy magasabb szerveződési szinten, az emberiség érzékenyebbé vált bolygónk iránt, egyre több környezetvédelemmel foglalkozó szervezet jelent meg, egyre jellemzőbbé vált az, hogy az emberiség érzékenyebbé vált a környezeti problémákra.
Aztán, 1990-től már világmozgalomról beszélünk: az ötletgazda Hayes és barátai kezdeményezték, hogy az 1990-es éveket a környezetvédelem évtizedének nevezzük el – ezáltal is felhívva a figyelmet a közös, nagyon fontos felelősségre.
Ettől az évtől kezdve vált valódi mozgalommá a környezetvédelem – és világszerte megünnepelték a Föld napját is, különféle rendezvényekkel, programokkal. Rendeztek tömegfelvonulásokat, voltak faültetések, egyetemi előadásokat tartottak, újrahasznosítható hulladékot gyűjtöttek – a lehető legváltozatosabb módon hívták fel a figyelmet a környezetünk fontosságára. Ha a nagyságrendekre vagyunk kíváncsiak: 1990-ben több mint 140 ország, 200 millió polgára vett részt ezeken a megmozdulásokon.
Nálunk is ettől az évtől létezik a Föld Napja Alapítvány, amely kiemelten foglalkozik ennek a napnak a megszervezésével országos szinten.
Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot? – hangzik a mozgalom egyik nagyon fontos üzenete.
Semmiképpen sem szeretnék ünneprontó lenni. De mit jelent ez 2020-ban?
Legyünk kicsit kritikusak. Lehet, hogy a Föld ma valóban ünnepel? Igaz, tömegrendezvények és előadások nincsenek, se rajzversenyek az iskolákban, se felvonulások, se faültetés. Bolygónk azonban ez alatt a pár hónap alatt, amióta az emberek otthonaikba zárkóztak, megkönnyebbült.
Hogy mit jelent ez?
A koronavírus kétségtelenül már látható pozitív hatása a környezetre gyakorolt nyomás csökkenése, a szennyezés mérséklődése. A gyárak, üzemek leállása, a közlekedési volumen drámai csökkenése lélegzetvételt enged környezetünknek. Egyes tudósok szerint a járvány maga is egyfajta figyelmeztetés arra, hogy környezetünk kizsákmányolása már nem folytatható tovább.
A természet virul. Velence vizei újra tiszták – a kihalt városról készült fotók olyanok, mintha kísértetvárosban járnánk. De nem kell ilyen messzire mennünk: Budapesten is kitisztult a levegő, olyan messzire ellátni, mint még soha. A pesti oldalról csodálhatjuk a budai hegyek zöldjét, harsogó, élénk színekben gyönyörködhetünk. Fellélegzünk. Mi – és a természet is.
Ehhez azonban az kellett, hogy az emberiség egy jó része bezárkózzon. Az, hogy magára zárja lakása, háza ajtaját, hogy ne menjen dolgozni, hogy ne közlekedjen, hogy ne utazzon, ne járjon étterembe, hogy ne igyon meg egy kávét a kedvenc helyén.
Ideje volna már komolyan venni azt, hogy egy Földünk van. Talán – ki tudja, de talán – nem kellene még egy figyelmeztetés a Földtől. Ha minden igaz, ebből tanulni fogunk.
Ugye így lesz?
